magunkról kapcsolat gitároktatás nyelvoktatás kottatár a Bach projekt linkek   vissza
John Dowland

1563-ban, feltehetőleg Londonban született. 1580-ban Párizsba ment, ahol Sir Henry Cobham francia udvari nagykövet szolgálatába állt. 1588-ban felvették az oxfordi Christ Church-be, ahol a zenetudományok baccalaureusa (Mus. Bac.) lett. Később Cambridge-ben is hasonló diplomát szerzett. Dowland már ekkor korának legismertebb zenészei közé tartozott. 1594-ben egy udvari állásra vonatkozó kérelmét elutasították; ezután elhagyta Angliát. Meglátogatta Brunswick hercegét és Hesse tartománygrófját, majd tovább utazott délre. Játszott Firenzében a toscanai nagyherceg előtt is, majd visszament Németországba. 1598-ban Hesse tartománygrófja levelet írt Dowland-nek, felajánlva neki egy állást tartománygrófi udvarában. Még ebben az évben a dániai IV. Christian király udvaránál is felajánlottak számára egy lantosi állást, amelyet elfogadott. 1600-ban visszatért Angliába, ahol hangszereket vásárolt és zenészeket fogadott fel a dán udvar szolgálatába. 1606-ban elbocsátották a dán királyi udvarból. 1611-ben Lord Walden lantosa lett, majd 1612. október 28-án kinevezték I. Jakab lantosai közé. 1626-ban udvari állásában fia, Robert váltotta fel. 1626. február 20-án halt meg Londonban. John Dowland egyike volt kora azon kevés angol lantművészeinek és zeneszerzőinek, akik már életük során hírnévre tettek szert Európában. Lépést tartott a korabeli játékmódokkal és a lantkészítés új fejleményeivel is. Nagy valószínűséggel hathúros lanton kezdett játszani. Legtöbb szóló lantműve, illetve 1597-ben, 1600-ban és 1603-ban nyomtatásban megjelent dalkíséretei héthúros hangszerre készültek, 1604-től életei végéig pedig kilenchúros lantra komponált. Közel száz fennmaradt szóló lantműve valamennyi korabeli kompozíciós formát felölelte. Valószínűsíthető, hogy Dowland - a kor gyakorlatának megfelelően - sokat improvizált, kotta nélkül játszott, s a legtöbb fennmaradt kéziratot amatőrök jegyezték le műkedvelőknek, nem pedig profik számára. Dowland jó pár szerzeménye eltérő kidolgozottságot mutat, mely azt jelzi, hogy soha nem volt végleges verziója a műveknek.
john dowland fantasia
john dowland queen elizabeth's galliard
john dowland tarleton's resurrection
john dowland the round battle galliard
aaaaaaaaaaaaiii